1 B11-3900103 KERÉKVILLÁS
2 B11-3900030 FOGANTYÚ SZERELVÉNY – HIBAKAR
3 B11-3900020 JACK
5 A11-3900105 VEZETŐRENDSZER
6 A11-3900107 VILLÁSKULCS
7 B11-3900050 TARTÓ – EMELŐ
8 B11-3900010 SZERSZÁM ÖSSZEÁLLÍTOTT
9 A11-3900211 KULCSCSOMAG – GYÚJTÓGYERTYA
10 A11-8208030 FIGYELMEZTETŐ TÁBLA – NEGYED
Számos autókarbantartó szerszám létezik. A különböző karbantartási alkatrészek szerint feloszthatók motorkarbantartó szerszámokra, alvázkarbantartó szerszámokra, karosszériakarbantartó szerszámokra stb. Felhasználási terület szerint általános és speciális szerszámokra is oszthatók. Egyes szerszámok alakjuk és méretük szerint további, különböző szerszámokra oszlanak. Lehetetlen minden szerszámot felsorolni. Sőt, a kérdés az „általános szerszámok”. Az általános szerszámok a felhasználóktól függenek. Az autótulajdonosok számára az általános szerszámok lehetnek kalapácsok, csavarhúzók és fogók; az autószerelők szinte minden karbantartási szerszámot használnak. Az autókarbantartó szerszámok négy kategóriába sorolhatók: villáskulcs, kalapács, csavarhúzó és fogó;
A villáskulcs egy kéziszerszám, amely az emelőkar elvét használja csavarok, csavaranyák és más menetek forgatására, hogy a csavarok vagy anyák nyílását vagy foglalatát rögzítse.
A működési elve az, hogy a fogantyú egyik vagy mindkét végén egy szorító található. Amikor a fogantyú külső erőt fejt ki, a csavar vagy anya becsavarozható, és a csavar vagy anya nyílása vagy hüvelyfurata megtartható.
A villáskulcs használatakor külső erőt kell kifejteni a fogantyúra a menet forgási irányával megegyezően, és a csavart vagy anyát be lehet csavarozni. A villáskulcsok általában szén szerkezeti acélból vagy ötvözött szerkezeti acélból készülnek.
Alapvetően kétféle villáskulcs létezik: stacionárius villáskulcs és stacionárius villáskulcs
1. Csavarhúzó
A csavarhúzókat általában „csavarhúzóként” vagy „csavarhúzóként” ismerik, és „tízes” és „egyes” csavarhúzókra osztják. Használat: helyezze a csavarhúzó kereszt- vagy hornyolt fejét a csavarnyílásba, és fordítsa el a fogantyút a csavar meglazításához.
1. Egyenes csavarhúzó
Hornyolt csavarhúzóként és lapos csavarhúzóként is ismert, hornyolt fejű csavarok meghúzására vagy lazítására szolgál.
Nyélből, vágótestből és vágóélből áll. A munkadarab általában szénacélból készült és edzett. Specifikációját a vágótest hossza fejezi ki.
2. Keresztfejű csavarhúzó
Kereszthornyú csavarhúzóként és kereszthornyú csavarhúzóként is ismert, a fején kereszthornyos csavarok meghúzására vagy kilazítására szolgál. Anyagspecifikációja megegyezik a hornyos csavarhúzóéval.
A csavarhúzó helyes kiválasztása és óvintézkedések:
1. Csavarhúzó használatakor a csavarhúzó fejének valóban be kell illeszkednie az anya hornyába. A csavarhúzó elforgatásakor a csavarhúzó középvonalának a csavar középvonalával egy tengelyen kell lennie.
2. Használat közben a nyomaték alkalmazása mellett megfelelő axiális erőt is alkalmazni kell az alkatrészek károsodásának megakadályozása érdekében;
3. Ne üzemeltesse elektromos árammal;
4. Csavarhúzó használatakor ne tartsa kézben az alkatrészeket szétszerelés és összeszerelés közben. Ha a csavarhúzó kicsúszik, könnyen megsértheti a kezét. Ha kézzel kell tartania az alkatrészeket, akkor is óvatosan kell eljárnia;
5. A modellek és a specifikációk kiválasztásának az árok szélességén kell alapulnia;
6. Ne feszítsen semmit csavarhúzóval.
2. Kézi kalapács / szerelőkalapács
Kupola kalapácsként is ismert, a kalapácsfej egyik vége enyhén ívelt, ami az alapvető munkafelület, a másik vége pedig gömb alakú, amellyel a munkadarabot konkáv, domború alakkal ütögetik.
A kézi kalapács specifikációja: a kalapácsfej tömegében kifejezve, a leggyakrabban használt érték 0,5 ~ 0,75 kg.
A kalapácsfej 45-ös és 50-es acélból kovácsolt, és mindkét végén a munkafelületek hőkezelésnek vannak kitéve.
A kézi kalapács helyes kiválasztása és óvintézkedések
1. A kézi kalapács használata előtt gondosan ellenőrizze, hogy a kalapácsfej és a nyél szilárdan be van-e ékelve;
2. Fogja meg a kalapács nyelének hátulját, hogy a keze ne ütközzön a munkadarabnak;
3. A kalapács lengésének három módja van: csuklólendítés, alkarlendítés és nagykarlendítés. A csuklólendítés csak a csuklót mozgatja, és az ütőerő kicsi, de pontos, gyors és munkaerő-takarékos; a gémlendítés a gém és az alkar együttes mozgása, és az ütőerő a legnagyobb.